menu
news
8
Jan

Cikk a 2016. januári Baba Patika c. újságban

Nem rossz, csak túl jól hall A hiperaktivitás, diszlexia, magatartásbeli, beszédészlelési, így -értésbeli problémák hátterében nem is gondolnánk, hogy a túlérzékeny hallás is állhat. A túlhallás egy tíz napos terápiával gyógyítható, a Pataki-Kolláth féle hallásébresztő terápiáról Kiriakidisné Szivek Enikő hallásébresztővel beszélgettünk.
Ha valaki a 0 decibelnél halkabb hangokat is meghallja, hallási túlérzékenységről beszélünk. Ha gyerekünknek megkésett a beszédfejlődése, magatartásbeli problémákkal, figyelemzavarral küzd, esetleg befogja a fülét, érzékenyebb a zajokra, sokszor visszakérdez, de ha halkan ismételjük meg, akkor megérti, előfordulhat, hogy túlérzékeny a hallása, és olyan hangokat is érzékelhet, mint a falban futó áram zaja, ami a normális hangészlelési határokon túl esik. Mindemellett a túlhallás következtében az idegrendszer nem tud megpihenni, hiszen soha nincs csend, ez pedig magatartásbeli problémákhoz, figyelemzavarhoz vezet.

„Az audiológiai rutinvizsgálaton,ha valaki jelzi,hogyaz átlagos 0 decibel hangerőt meghallja,akkor gratulálnak neki,és ép hallásúnak minősítik.Nem vizsgálják,hogy annál halkabb hangokat hall-e. Ha valakit úl jól hall,az laikusként nem problémának tűnik,hanem inkább adománynak.De ha belegondolunk,hogy a túlérzékeny hallással sokkal ritkább a csend,akkor rájövünk, hogy ez milyen fárasztó „adottság”.
Emellett ezek a frekvenciák jobban, és tovább szólhatnak, túlcsengenek a fülben elnyomva a következő hangok egy részét, így a beszédértés sem lehet folyamatos, és ez gondot okoz az írás-olvasás területén, valamint magatartási problémákhoz is vezethet. A túlhallás néha inkább tűnik nagyothallásnak, hiszen a gyermek gyakran visszakérdez, semmint túlérzékeny hallásnak. A másik probléma a diszkrimináció zavara lehet, az idegrendszer nem fókuszál a fontos zajra, például az óvó néni felszólítására, hanem minden zajforrásra egyszerre figyel, például a madarak csicsergésére, a beszűrődő forgalom zajára, a társak beszédére stb., ami figyelemzavarban, fáradékonyságban, viselkedészavarban mutatkozik meg” – hívja fel a figyelmet a problémára Kiriakidisné Szivek Enikő.
A hallásébresztésről dióhéjban A Pataki-Kolláth-féle hallásébresztés Berard módszerének módosítása, továbbgondolása a túlérzékeny hallású gyerekek és felnőttek kezelésére. „Ami a terápiás módszert illeti, mindkét kezelés során tíz napos, napi kétszer fél órás zenehallgatásról beszélünk. A zenét „elvarázsolják”, azaz a zavaró frekvenciákat, az auditoros csúcsokat kiszűrik. A különbségeket tekintve a Pataki-Kolláth módszer alapvetően egyénre szabottabb. A minél pontosabb felmérés érdekében a túlérzékeny hallásvizsgálat eredményéül megkapott audiogram mellett még két tesztet is elvégeznek. Ezt követően a gyerekek – ellentétben a Berard-módszerrel, ahol mindenki ugyanazt a zenét hallgatja egy audiokinetron nevű berendezésen keresztül – a saját audiogramjuk alapján szűrt, egyénre szabott zenét hallgatnak” –magyarázza a hallásébresztő. A Berard-módszernél használt kellemetlen zörejeket a Pataki-módszernél elhagyják, helyette bizonyos időközönként rövid időre bevágják a zavaró frekvenciákat, így tanítva az idegrendszert, hogy ezekre ne figyeljen oda. Különbség még a rajzolás a kezelés idején, amely a több csatornán keresztül történő észlelést teszi lehetővé a Pataki-módszer esetében.
Az első Berard-féle audiokinetron – mely készüléket és terápiás módszert az AIT-t (Auditory Integration Training) a francia fül-orrgégész Guy Berard fejlesztette ki – az Ausztriában élő Bánffy Eszter adományaként az autistákkal foglalkozó Flóra Alapítványhoz
érkezett hazánkba mintegy 20 évvel ezelőtt. „Az autizmussal élők között ugyanis nagyon gyakori a hallási túlérzékenység, sokan az ultrahangokat is meghallják, nem egyszer fizikai fájdalmat élnek meg, fülüket befogják, menekülnek, mi meg nem hallunk semmit” – mondja Enikő. „Prof. Dr. Pataki László fül-orr-gégész, foniáter a Heim Pál kórházban 150-160 betegen alkalmazta az AIT-módszert, de az eredményeket nem találta kielégítőnek, és számos módosítást végzett, új teszteket dolgozott ki, amelyekkel mérhetővé tette a beszédértés zavarainak mértékét, és a kezelés utáni változásokat. Az ő módszerét nevezzük ma hallásébresztő terápiának. Azt, hogy a gyermeknek túlhallása van-e vagy sem, mindenképpen halláslaborban kell megállapítani, ahol bemérik az érzékeny frekvenciákat” –hívja fel a figyelmet a hallásébresztő. A vizsgálat a kivitelezést illetően megegyezik egy normál hallásvizsgálattal, csak itt kiterjesztetten 0 decibelnél halkabb tartományban is mérik a hallást. Jelenleg négy helyen végeznek Budapesten ilyen vizsgálatot: a Két Kéz Segítő Alapítványnál Kispesten, az MRE Bethesda Gyermekkórház audiológiáján, a SOTE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján a Tűzoltó utcában, és az EduKid Speciális Hallásdiagnosztikai Központban.
Amikor felébresztik a hallást „A túlhallás nem betegség, hanem egy adottság. Nem a fül beteg és nem az agy, hanem az információtovábbítást végző érző idegrostok egyik fajtájának frekvenciaspecifikus ingerátviteli zavaráról beszélünk. Az emberi agy csodálatos, tanítható, képes arra, hogy megfelelő impulzusok hatására gátolja a kellemetlen, túlcsengő, zavaró hangokat. A hallásébresztés során az idegrendszert tanítjuk meg figyelmen kívül hagyni a zavaró hangokat, így a terápia közelebb áll a pedagógiai módszerekhez, mint az orvosi szemlélethez. Az esetek döntő többségében az egyszeri tíz napos terápia megoldja a túlérzékeny hallással összefüggő gondokat” – mondja Szivek Enikő. A foglalkozáson a gyerekek az audiogramjuk alapján elkészített szűrt zenét hallgatják fejhallgatón keresztül, miközben rajzolnak, kirakóznak, csendes játékot játszanak. A kezelés után a siker minden esetben kézzel foghatóvá válik. A hallási diszkrimináció javulása mérhető; a beszédértési, írási, olvasási készségek, magatartási zavarok javulásáról a szülők számolnak be, csakúgy, mint a gyerekek nyitottabbá válásáról, a szorongások oldásáról.
„Körülbelül négy éves kortól már jól együtt tud működni a gyermek a kiterjesztett hallásvizsgálaton, hogy minél pontosabb audiogram készülhessen, hiszen ez lesz az alapja az egyéni hallásébresztés terápiának. Ugyanakkor a terápiát érdemes még iskoláskor előtt elvégezni, hogy elkerüljük a beszédészlelési gondok miatt a „diszes” zavarok megjelenését, a tanulási nehézségeket, kudarcélményeket. Ah atékonyságot nem befolyásolja az életkor, de a másodlagos problémák helyrehozatala ezzel szemben nyílván többletmunkát igényel” – mondja Enikő.
SCHÜTZ GABRIELLA Szakértő: Kiriakidisné Szivek Enikő szociálpedagógus, hallásébresztő

 

Kapcsolódó bejegyzések: -